Szlucky Ferenc
NÁSz-osok a nagyvilágban című interjúsorozatunk azon tagjaink tapasztalatait hivatott bemutatni, akiknek nemrégiben lehetőségük nyílt külföldi résztanulmányokat folytatni az ERASMUS+ hallgató-mobilitási program keretében. Ezzel a néhány cikkel elsősorban szeretnénk támpontot nyújtani mindazoknak, akik még nem döntötték el, hová jelentkezzenek, megkönnyíteni a nagy utazásra készülődők dolgát, de mindenki számára érdekesnek bizonyulhat, aki érdeklődik más országok és kultúrák iránt. Az interjúk lefedik a külföldi élet számos aspektusát, így minden olvasó megtalálhatja az őt leginkább foglalkoztató kérdéskört. A negyedik részben Czire Ráhel Orsolya enged betekintést erasmusos kalandjába, aki ugyancsak a hollandiai Groningent vette célba, mint Török Adél, ám egy másik intézmény vendégeként: a Groningeni Egyetem sorozatunk eddigi legmagasabban jegyzett egyeteme, amely a QS 2022-es világranglistáján a 128. helyet foglalta el, a kontinentális Európán belül 31.-ként. Bár a hasonló közeg hasonló tapasztalatokat szül, mégis érdemes lehet egy másik ember szemüvegén keresztül is megvizsgálni ezt a fiatalos várost.
Ha lemaradtatok volna a sorozat előző, portugáliai részéről, itt olvashatjátok.
Miért esett a választásod Hollandiára és Groningenre?
Azért döntöttem Hollandia mellett, mert csodálom az ország dinamikáját, légkörét, és mert szerettem volna megtapasztalni az észak-európai nyugalmat, elhivatottságot, bölcsességet. Lehetőségem nyílt a University of Groningen (Rijksuniversiteit Groningen, rövidítve RUG) intézményében tanulni, amely nemcsak egy nívós egyetem kiváló tanárokkal, hanem egy hely, amely olyan gyakorlati tapasztalatot biztosított, amire itthon nem tudtam volna szert tenni.
Mennyiben különbözik a holland oktatási rendszer az ittenitől létszámok, számonkérések, teljesíthetőség tekintetében?
Tetszett, hogy a szemináriumok feladatfókuszúak voltak és kis csoportokban zajlottak. Tárgyanként egy-két hosszabb feladatot kaptunk: többnyire egy üzleti problémát, amire megoldást kellett keresni, vagy egy innovatív ötlet kidolgozását.
Az ország különlegessége, hogy minden félév két negyedévre van osztva, így egyszerre csak nagyjából három tárgyat tanul egy diák, ezeket viszont emelt óraszámban. Márciusban van az első vizsgaidőszak, majd június-júliusban a második. A vizsgákkal is legfeljebb csak kétszer lehet próbálkozni, amelyek időpontjai intézményileg vannak megszabva, nincs a diáknak választási lehetősége.
Az osztályozás 1-től 10-ig terjed, 5 (esetenként 5,5) az átmenő jegy (a szerk. – ez egyetemenként eltérhet, vö. 6,5-7 pont a Hanze Egyetemen).
Órára érkezve alapelvárás a kiadott irodalom ismerete, hiszen az előadásokon erre épül az anyag, ezt boncolja tovább, így elengedhetetlen egy átfogó tudás kialakítása. Az elsajátított anyag alkalmazására kíváncsiak, nem annak visszamondására. Így épülnek fel a vizsgák is, amelyek a nagy létszámra való tekintettel mind írásbeliek. Ilyen szempontból a RUG-ös vizsgák teljesítését nagyobb kihívásnak éreztem, mint itthon, hiszen óráról órára kellett készülnöm, és olyan mértékben kellett elsajátítanom az anyagot, hogy aztán képes legyek meglátni az összefüggéseket. Ezáltal persze egy sokkal mélyebb tudással gazdagodtam, amelyet a gyakorlatokon kiadott feladatok teljesítésével a szakmai életben is könnyebben alkalmazhatónak éreztem.
Mennyire sikerült az ELTE-n elfogadható tárgyakat találnod és/vagy felvenned?
Szerintem idén szerencsénk volt olyan szempontból, hogy könnyebben fogadtak el külföldön teljesített tárgyakat, nem csak szabválként. A RUG-ön két olyan tárgy volt, ami teljes mértékben megegyezett az aktuális félévben kötelező marketingkutatás és üzleti jog tárgyaimmal, de olyat is találtam, amit későbbi félévre tudtam elfogadtatni (újtermék marketingként és társadalmi felelősségvállalásként). Azzal viszont óvatosnak kell lenni, hogy minden dokumentumot időben és hiánytalanul adjunk le a kreditelfogadtatáskor.
Mennyire ment nehezen vagy könnyen a beilleszkedés? Mennyire érezted befogadónak a környezetedet?
Szerencsére az egyetem és a helyi ESN számos programot szervezett Erasmus-diákoknak, így rengeteg új embert ismerhettem meg különböző országokból és kultúrákból. Groningen egyetemváros, így akár heti jónéhány esemény közül válogathatnak a hallgatók, legyen az egy rövid utazás, ismerkedős est, buli, diákszervezetek által kínált programok, pub kvíz vagy éppen egy koncert.
Ilyen szempontból a város és a diákok nagyon befogadóak voltak. Viszont a helyi holland hallgatók legtöbbször elkülönültek, kevésbé vegyültek a nemzetköziekkel.
Hogy állnak a nyelvekkel Hollandiában? Hogy érzed, milyen mértékben járult hozzá a nyelvtudásod fejlődéséhez a kint töltött idő?
Angolul tanulni és egész nap egy idegen nyelvet használni határozottan kihívás. De úgy érzem, a későbbi szakmai életemhez jelentős mértékben hozzájárult ez a fél év, és ezért nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem nyílt kimenni. Az egyetemen a legtöbb kurzus amúgy is két nyelven van meghirdetve, így sem a tanároknak, sem a diákoknak nem okozott gondot az angol.
Milyenek a megélhetési költségek Magyarországhoz képest? Mennyire lehet ott boldogulni a kapott ösztöndíjjal?
Sajnos a havi 520 eurós Erasmus-ösztöndíj – jó esetben – éppen csak fedezi a lakhatást, az étkezés, tankönyvek, szórakozás stb. a hallgató terhe. Igényelhető kiegészítő szociális támogatás, ami valamennyit még fedez a fennmaradó költségekből, de jó, ha felkészül az ember, hogy nem az ösztöndíjból fog itt megélni.
Az élelmiszerárak meglepően kedvezőek voltak, hasonlóak a magyarországiakhoz (a téli-tavaszi árak alapján, az extrém infláció előtti időszakban), a kint evés viszont inkább igazodik a holland fizetésekhez. A legdrágábbnak az italokat találtam a kocsmákban, szórakozóhelyeken, egy sör simán lehet 7-8 euró (egy pohár, nem korsó), egy koktél pedig 10-12 euró.
Milyen a közlekedés infrastruktúrája, illetve jellemzően mit használnak ilyen célra?
Bicikli mindig, mindenhová! Büszkén mondhatom, hogy az ottlétem alatt egyszer sem használtam a tömegközlekedést, hiszen nem is kellett, bár az egyetemtől kifejezetten távol laktam. Nem számított, hogy mennyire esett vagy milyen erős szél fújt, az emberek biciklivel jártak. Vicces volt bemenni az egyetemre órára, és egymáson nevetni, hogy kinek csorog több víz a pulcsijából, nadrágjából.
Ami a bicikli beszerzését illeti, inkább megéri venni egyet félév elején, majd eladni a végén, mint bérelni.
Milyen szórakozási lehetőségek vannak a közelben?
Bár Groningen kis város, számos kocsma, bulihely van a rengeteg egyetemistára való tekintettel. A diákok szívesen ülnek ki a közeli parkok valamelyikébe, ha szép az idő, és piknikeznek, beszélgetnek a barátaikkal. Időszakosan különböző kiállításokat, koncerteket, előadásokat hirdetnek meg, amiken legtöbbször ingyenes a részvétel.
Milyen vicces vagy meglepő szembesülésed volt kulturális különbségekkel ottani tartózkodásod alatt?
Újra és újra meg tudott lepni a holland direktség: ami a szívükön, az a szájukon. Viszont azt vettem észre, hogy ezt kölcsönösen is teljes mértékben tolerálják, értékelik, ha valaki őszintén és nyíltan kommunikál.
Milyen a holland konyha? Milyen benyomást keltett benned?
Szerintem nem véletlen, hogy a holland konyha nem vált híressé. A stroopwafel bármikor jöhet, főleg frissen sütve! Ettől eltekintve azonban nincs sok jellegzetes fogásuk: nagyon sok kenyér alapú ételt esznek (értsd: szendvics minden formában), kolbászokat, néha halat.
El tudnád képzelni, hogy az Erasmuson túl tovább kint maradsz az országban, vagy hogy a jövőben még visszalátogatsz?
Nagyon szívesen, bármikor! Annyira megszerettem Hollandiát és Groningent, hogy akár egy későbbi szakmai gyakorlatot vagy ideiglenes letelepedést is el tudnék képzelni ott.
Mit tarts mindenképp észben, ha Hollandiába jelentkezel Erasmusra?
Félre kell tenni a megszokott szemléletmódunkat, nyitottnak kell lenni az új élményekre és kultúrákra (pl. biciklis közlekedés, étkezési szokások), és nem szabad megsértődni, ha valaki nyíltan (szerintünk akár modortalanul) kommunikál velünk. Más ország, más normák, és szerintem pont ez benne a szép, hogy esélyünk nyílik egy teljesen új nézőpontból látni a minket körülvevő világot.
