NÁSz-osok a nagyvilágban: Portugália, lufikalapáccsal a sikeres vizsgákért

NÁSz-osok a nagyvilágban című interjúsorozatunk azon tagjaink tapasztalatait hivatott bemutatni, akiknek nemrégiben lehetőségük nyílt külföldi résztanulmányokat folytatni az ERASMUS+ hallgató-mobilitási program keretében. Ezzel a néhány cikkel elsősorban szeretnénk támpontot nyújtani mindazoknak, akik még nem döntötték el, hová jelentkezzenek, megkönnyíteni a nagy utazásra készülődők dolgát, de mindenki számára érdekesnek bizonyulhat, aki érdeklődik más országok és kultúrák iránt. Az interjúk lefedik a külföldi élet számos aspektusát, így minden olvasó megtalálhatja az őt leginkább foglalkoztató kérdéskört. Sorozatunk harmadik részében Takács Levente beszámolóját olvashatjuk, aki meg sem állt az Atlanti-óceánig: a portugáliai Portóban töltötte külföldi résztanulmányait, az ISAG – European Business Schoolban. Az előző részt, amelyben Hollandiát mutattuk be dióhéjban, itt olvashatjátok.

Miért erre az országra esett a választásod?

Portót választottam, ami Portugália második legnagyobb városa Lisszabon után. Itt az ISAG – European Business Schoolban tanultam. Azért választottam Portugáliát, mert kíváncsi voltam az ország kultúrájára, szerettem volna valami olyat megismerni, ami jelentősen különbözik az itthon megszokottaktól.

Mennyiben különbözik az ottani oktatási rendszer az ittenitől létszámok, számonkérések, osztályozás tekintetében?

Először is, más az értékelési rendszer. Portugáliában 1-től 20-ig terjedő skálán kerülnek meghatározásra az érdemjegyek, ahol a 20 a legjobb, és 10 az átmenő pontszám. Emellett, ahogy eddig tapasztaltam, sokkal inkább a csoportmunkán és a csapatban való együttműködésen van a hangsúly, mint itthon, ahol a tanulás inkább egyéni tevékenységet jelent. Általánosságban elmondható, hogy kiscsoportos, 15-20 fős órákon vettünk részt. Az erasmusos hallgatók más órákra járnak, mint az egyetem portugál hallgatói, így számonkérések tekintetében csak az előbbiekről tudok nyilatkozni: félév közben az együtt véghez vitt projekteket kellett prezentálni, amelyek ugyanúgy a végső jegy részét képezték, mint a félévet záró, teszt jellegű és kifejtős kérdéseket tartalmazó írásbeli vizsga. Teljesíthetőnek találtam mindegyik tárgyat, és összességében könnyebbnek, mint az itthoniakat.

Mennyire sikerült az ELTE-n elfogadható tárgyakat találnod és/vagy felvenned?

Szerencsés helyzetben voltam, mert a hatodik félévemben mentem Erasmusra, így már előre teljesíthettem több kötelező tárgyat. Az informatikai kötelezően választható blokk volt még, ami kimaradt, de ennek a helyére pont sikerült két Portugáliában elvégzett tárgyat elfogadtatnom (Informatics Applied to Hospitality, Content Creation and Multimedia, 4-4 ECTS-kreditért). Emellett persze több szabadon választható kreditet is összegyűjtöttem.

Mennyire ment nehezen vagy könnyen a beilleszkedés?

Szerencsére többen is érkeztünk Magyarországról, így alapból nem voltam teljesen egyedül, emellett az egyetem is szervezett orientációs programokat, ahol gyakorlatilag az összes erasmusossal megismerkedhettünk, így viszonylag könnyen ment a beilleszkedés. Minden erasmusos nyitott volt, így könnyen összebarátkoztunk egymással már a félév elején. Szerencsére sikerült néhány portugállal is megismerkednem, legyen szó akár lakótársakról, akár az egyetemi “buddyról”, aki a kezdetekben helyiként nagyon sokat segített nekem.

Hogyan járult hozzá a nyelvtudásod fejlődéséhez a kint töltött idő?

A mindennapi, aktív nyelvhasználat miatt már az elején úgy éreztem, hogy fejlődött az angolom, pedig alig telt el pár hét. Az angollal el lehet boldogulni az országban, a legtöbb helyen megértik a nyelvet. A félév végére a portugál nyelv alapjait is sikerült elsajátítanom, igaz, leginkább a hétköznapok során. Ellenben az egyetem is biztosít egy 30 órás nyelvkurzust az érdeklődőknek.

Milyenek a megélhetési költségek Magyarországhoz képest? Mennyire lehet ott boldogulni a kapott ösztöndíjjal?

Amikor én mentem Portugáliába, 520 eurót kaptam havonta Erasmus-támogatásként. Ez nekem elég volt a szállásomra, valamint néhány apróságra: tömegközlekedési bérletre, kondibérletre és esetleg egy-egy bevásárlásra. Az, hogy mennyi pénzből lehet kijönni, nyilván egyéni preferenciák kérdése. Nekem két lakótársam volt és egy saját szobám, így havi 350 euró volt a lakbér egy, a városközponttól 15-20 perc sétatávolságra lévő helyen. A kollégium tavasszal 400 euróba került havonta, ami ugyan a campuson van, ellenben két fős szobákkal, korlátozott főzési lehetőséggel, a városközponttól viszonylag messze. Szerintem megfontolandó körülnézni, mert szerencsére egész jó lakhatási lehetőségek vannak a városban.

A tömegközlekedési bérlet ára jelentősen drágább, mint Magyarországon – 25 euró körül van a fiataloknak szóló havibérlet. A szórakozást tekintve ki lehet jönni nagyjából ugyanannyiból, mint itthon, de nyilván a jelenlegi euró árfolyam árnyalja a képet. Ami számomra meglepetés volt, az a gyümölcsök ára és minősége – ami nálunk egzotikusnak (és ezáltal drágának) számít, az Portugáliában teljesen megengedhető áron található meg a boltok polcain.

Milyen a közlekedés infrastruktúrája, illetve jellemzően mit használnak ilyen célra?

Portóban metró és buszok közlekednek. A metróról érdemes tudni, hogy csak nevében metró, a vonalak többsége a felszín felett fut, és csupán néhány megállónál halad a föld alatt. A buszhálózat is viszonylag jól ki van építve, a város minden része könnyen elérhető így, de a buszok esetében mindig számolni kell késéssel. A városközpont ugyanakkor könnyen bejárható gyalog is.

Milyen szórakozási lehetőségek vannak a közelben?

Porto belvárosában több pub, kocsma és szórakozóhely is található, például ilyen a Boîte vagy éppen a Moreclub. Ezenkívül érdemes erasmusos csoportokhoz is csatlakozni, ők is rendszeresen szerveznek programokat a külföldi hallgatóknak, amiken megéri részt venni.

Milyen a portugál konyha? Milyen benyomást keltett benned?

Portugáliában, mint a legtöbb dél-európai országban, a mediterrán konyha a leginkább jellemző, ami nekem eleve nagy kedvencem. Amit mindenképp ajánlok, az a francesinha mint főétel, ami egy klasszikus portugál szendvics: 3-4 féle hús van benne, a tetején tükörtojással, mindez leöntve egy sörös, enyhén csípős szósszal. A legtöbb helyen sült krumplit is adnak hozzá, ha valaki nem lakna jól már ettől. Desszertnek pedig ott a pastel de nata, a leveles tésztába sütött vaníliás krémes.

Milyen vicces vagy meglepő szembesülésed volt kulturális különbségekkel ottani tartózkodásod alatt?

Június végén tartják a Festa de São João ünnepet (nyárközép ünnepe – a szerk.), amikor mindenki kivonul az utcára, és lufikalapácsokkal ütik egymást, így kívánva jó szerencsét. Ez egy nagyon szürreális és vicces élmény volt.

El tudnád képzelni, hogy az Erasmuson túl tovább kint maradsz az országban, vagy hogy a jövőben még visszalátogatsz?

Visszatekintve azt mondanám, hogy ugyan nagyon tetszett az ország, és az egésznek van egy sajátos varázsa, ennek ellenére a mediterrán életmód nem feltétlen nekem való hosszú távon – teljesen más az ottani munkamorál és világszemlélet. Turistaként viszont mindenképp visszamennék.

Mit tarts mindenképp észben, ha Portugáliába jelentkezel Erasmusra?

Főként a csoportmunkákon van a hangsúly, így az angol nyelv legalább tárgyalási szintű ismerete nélkülözhetetlen. Amit mindenképpen javasolnék, az az, hogy próbáljatok meg minél több mindent megnézni az országban. Mindenképp látogassatok el Lisszabonba, a fővárosba, de Porto közelében Aveiro, Braga és Guimarães városa is érdemel egy esélyt, míg a vállalkozóbb szelleműek elutazhatnak Spanyolországba, Marokkóba és Madeira szigetére is. Szakítsatok időt erre is a tanulás mellett, mert Portugália egy nagyon szép hely, rengeteg látnivalóval!

Oszd meg ezt a cikket!