Bognár Levente
A külföldi tanulás egyre több diák számára jelent izgalmas és kihívásokkal teli lehetőséget, amely nemcsak szakmai fejlődéshez, de személyes tapasztalatok gyarapításához is vezethet. Számos ösztöndíj és csereprogram nyílik meg azok előtt, akik kíváncsiak más országok oktatási rendszereire, kultúrájára, és készek arra, hogy kipróbálják magukat egy teljesen új környezetben. A mai interjúban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi motiválta Harangozó Balázst a külföldi tanulmányai megkezdésére, hogyan élte meg ezeket a különleges tapasztalatokat, és milyen tanácsokat ad azoknak, akik hasonló útra lépnének.
Mi motivált arra, hogy külföldön tanulj? Melyik országot/egyetemet választottad, és miért?
A belga Katholieke Universiteit Leuven (KU Leuven) egyetemen tanulok, ahol az MBA mesterképzésen veszek részt. A KU Leuven Európa egyik legrégebbi és Belgium legnagyobb egyeteme, amely számos karral és kampusszal rendelkezik, én az MBA képzést a brüsszeli kampuszon végzem. Az alapképzésem alatt Erasmus+ program keretében lehetőségem nyílt egy félévet Belgiumban tanulni, amit nagyon élveztem. Többek között ez az élmény is ösztönzött arra, hogy az alapdiploma megszerzése után külföldön, Belgiumban folytassam a tanulmányaimat.
Hogyan nézett ki a felvételi eljárás az egyetemre?
A leuveni egyetem felvételi eljárása során minden képzéséhez egyediek a követelmények. Először az alapképzést vizsgálták meg, ahol ellenőrizték, hogy milyen kreditszámban voltak tárgyaim közgazdaságtan, kvantitatív és business tematikák szerint (ezekből részletes tárgyi tematikát is kellett csatolni). Ezeknek a krediteknek egy meghatározott kreditszám felett kellett lennie. Az alapképzés jegyeit, féléves átlagait szintén figyelembe vették a döntés során.
Az MBA képzés teljes egészében angol nyelvű, így nyelvi követelményként a minimum C1-es IELTS, illetve Cambridge nyelvvizsgákat fogadják el. Ezen kívül kötelező volt csatolni GMAT vizsga eredményt is, amihez a különböző mesterszakok egyénileg minimum pontszámot is előírtak. Ez volt a legnehezebb követelmény számomra, mivel a GMAT vizsgára való felkészülésre sok időt és energiát kellett fordítanom. Ez egy angol nyelvű, egyfajta felvételi vizsga számos MBA és egyéb mesterképzésre, amely három részből áll (kvantitatív, adatelemzési és verbális érvelés). Végezetül motivációs levelet és önéletrajzot is kellett csatolni. Minden dokumentumot, eredményt egy online felületre kellett feltölteni, az egyetem pedig írásban értesített nyáron a felvételi eredményről.
Milyen szempontokat vettél figyelembe, amikor a külföldi tanulmányok mellett döntöttél?
Mindenképpen célom volt, hogy ha külföldön folytatom a tanulmányaim, akkor nemzetközileg is elismert egyetemen tanuljak. A kiválasztás során több lehetőséget is megvizsgáltam, és különböző egyetemnek és képzéseknek jártam utána. Legfőbb szempontjaim közé tartoztak az adott program struktúrája (beleértve a tárgyakat, specializációkat és követelményeket), a felvételi követelmények, a tanulmányok utáni elhelyezkedési lehetőségek, illetve a külföldi képzéssel járó költségek.
A KU Leuven, azon belül is az MBA mesterképzés több szempont szerint is nagyon megtetszett. Számos specializáció közül lehet választani, illetve különböző terület témáiból válogatni (én jelenleg az International and Sustainable Finance specializációt teljesítem). Az egyetemen nagy arányban vagyunk külföldi diákok, így egy igazán nemzetközi környezetben van lehetőség tanulni, illetve kapcsolatokat építeni. Maga a program egyszerre elméleti és gyakorlatias, ezt szintén igyekeztem figyelembe venni a választáskor. Nem utolsó szempont volt a tanulmányok költsége is, és meglepő volt számomra, hogy a leuveni egyetemen nemzetközi rangsorokon szerzett előkelő helyének ellenére is nagyon alacsony a tandíj.
Miben különbözik a külföldi oktatási rendszer attól, amit Magyarországon tapasztaltál?
Az egyik különbség, hogy a leuveni egyetemen az órák legtöbbször kisebb létszámúak, és ezek sokkal interaktívabbak. Szinte minden alkalommal kapunk a tananyaghoz kapcsolódó, elgondolkodtató feladatokat, amelyeket az óra végén átbeszélünk. Ilyenkor gyakran a véleményünket is ki kell fejteni. Egy másik különbség, hogy nincsenek félév közben ZH-k; ehelyett minden kurzuson csoportos beadandókat kell benyújtani. Ennek következtében megajánlott jegyeket sem kapunk, a beadandókból és a vizsgákból tevődik össze a végső jegy. A vizsgaidőszak során csak egy alkalommal lehet vizsgázni, illetve a sikertelen vizsgák javítására augusztusban van lehetőség.
Mennyire érzed gyakorlatiasnak a külföldi képzést a hazaihoz képest?
Abszolút gyakorlatiasnak érzem. Az elméleti alapok is persze hangsúlyosak, viszont mellettük ugyanakkora szerepe van azok gyakorlatba ültetésének. Ahogy már említettem, szinte minden kurzusnak része egy vagy több csoportos beadandó. Ezek általában 4-5 fős csoportok, és a célja a tananyag feldolgozása egy esettanulmány, vagy egyéb projekt keretén belül. Például adatelemzés segítségével egy kisebb empirikus kutatást végzünk, vagy a kapcsolódó szakirodalmon és saját gondolataink felhasználásával kell egy problémamegoldást kidolgoznunk. Mivel a projektek során gyakorlatias, mindennapi szituációk, problémák megoldására kell alkalmazni a tanultakat, így szerintem jobban elsajátítható az anyag és mellette ezek a vizsgára való készülés során is hasznosak.
Részt vettél-e valamilyen nemzetközi cserediák vagy ösztöndíj programban? Ha igen, mesélnél róla?
Igen, negyedik félévben vettem részt Erasmus programban, amikor először volt alkalmam Belgiumban tanulni. Az akkor szerzett élményeim nagyban befolyásoltak abban, hogy mesterképzést is Belgiumban végezzem. Habár akkor másik egyetemen voltam, nagyon hasonló benyomást keltett az akkori képzés, a tanórák stílusa, struktúrája. Belgiumot, mint úticélt több okból választottam. Egyrészt a francia nyelvtudásom miatt, másrészt pedig az központi elhelyezkedése és infrastruktúrája miatt: könnyen be lehet utazni mind Belgiumon, mind a környező országokat (Franciaország, Hollandia, Németország, Luxemburg). Ezt az Erasmus alatt igyekeztem minél jobban kihasználni. Emiatt mindenképpen ajánlom Belgiumot azoknak, akik gondolkodnak Erasmus programon.
Milyen szakmai gyakorlati lehetőségek állnak rendelkezésre külföldön?
Brüsszelben székhelye több európai uniós intézménynek, emellett rengeteg nagyvállalat is jelen van, így több szakmai gyakorlati lehetőség közül lehet választani. Az egyetemi képzés keretein belül is lehet gyakornokként dolgozni, amiért kreditet is lehet kapni, viszont az ELTE GTK-s képzésekkel ellentétben ezek nem kötelező szakmai gyakorlatok, inkább a szabadon választható tárgyak kiváltására szolgálhatnak. Az egyetemen külön platformot nyújt, ahol különböző gyakornoki pozíciókra lehet jelentkezni, ezzel is segítve azokat, akik már az egyetem mellett is szeretnének dolgozni. Ugyanakkor Magyarországhoz képest a diákok kisebb aránya dolgozik az egyetem mellett.
Hogyan látod, a külföldi tanulás hogyan befolyásolja a jövőbeli karrierlehetőségeidet?
Szerintem mindenképpen hasznos lesz a jövőbeli karrierem szempontjából. Egyrészt úgy gondolom, hogy egy nemzetközileg elismert egyetemen szerzett diploma versenyképes a munkaerő piacon. Másrészt azzal, hogy külföldön tanulok, egy más szemléletmóddal és új szokásokkal találkozom. Ráadásul mind a különböző nyelveket, mind a csapatban való együttműködést van lehetőség fejleszteni egy nemzetközi, multikulturális környezetben. Ez hosszútávon mindenképpen hasznos tapasztalat.
Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik fontolgatják a külföldi tanulás lehetőségét?
Azoknak, akik gondolkodnak külföldi továbbtanuláson, mindenképp tanácsolom, hogy időben kezdjenek utánanézni és információkat gyűjteni, az én tapasztalatom, hogy a felvételire való készülés sok időt vesz igénybe (persze ez függhet, hogy a célegyetem milyen felvételi követelményeket, egyéb vizsgákat ír elő). A legtöbb egyetem szokott jelentkezési időszak előtt online “nyílt napokat”, tájékoztatókat tartani (felvételiről, képzéseikről, lakhatásról stb.), ezeket is érdemes figyelni és részt venni rajtuk mert rengeteg hasznos infó hangzik el, ami megkönnyítheti a döntést és a felkészülést is.
