Karl Mátyás
A NÁSZ-osok a nagyvilágban című interjúsorozatunkban olyan országokat ismerhettek meg, azon tagjaink élménybeszámolói által, akiknek nemrégiben lehetőségük nyílt egy-egy félévet külföldön tölteni az ERASMUS+ hallgató-mobilitási program keretében. Sorozatunk következő részében a híres Portói borok otthonába, az Atlanti Óceán partjára, a hidak városaként is ismert Portóba látogatunk el, ahol Mayer Kata 2023 tavaszán az ISAG – European Business School hallgatójaként töltött el egy fél évet.
Miért esett a választásod Portugáliára és Portóra?
Összességében az Erasmusos félévem helyszínével kapcsolatban nem volt túl sok elvárásom: legyen meleg, tengerpart, illetve legyen változatos az éjszakai élet, különböző szórakozási lehetőségekkel. Úgy érzem, Portóban mindezt megtaláltam, és még többet is. A város hangulata, az emberek kedvessége páratlan, ez tette különlegessé az elmúlt fél évet.
Mennyiben különbözik az ottani oktatási rendszer az ittenitől?
Az oktatási rendszerrel kapcsolatban elég nagy különbségek vannak: nekem egy magánegyetemen volt szerencsém tanulni, amit a
’kiscsoportos órák, közvetlen tanárok, illetve az elég könnyen teljesíthető tárgyak jellemeztek.’
A félév során lehetett megajánlott jegyet szerezni, azonban eltérően a GTK-s gyakorlattól, kint ez a zárthelyi dolgozatokon kívül több szakmai tanulmány megírását is jelentette. Leginkább emiatt a diákok nagy része a vizsgát választotta a legtöbb tárgyból, amire 1 nap alatt kényelmesen fel lehetett készülni
Mennyire sikerült a kinti egyetemen az ELTE által is beszámíttatható tárgyakat felvenned?
Mivel én már a 4. félévemben teljesítettem majdnem az összes 6. félévre vonatkozó kötelező tárgyamat, ezért nem volt szükséges ilyenekkel foglalkoznom az Erasmus során. Az informatikai kötvál blokk kiváltására több tárggyal is lehetőségem volt, így azt könnyen el tudtam végezni. A hazajövetel után pedig csak egy itthoni vizsgám volt, Nemzetközi politikai gazdaságtanból, mivel ahhoz hasonló tárgyat nem találtam a kinti órarendben és előre sem végeztem el.
Hogy ment a beilleszkedés?
Könnyen. Alapvetően is nyitott személyiségnek gondolom magamat, ezen felül az egyetemi campuson laktam kollégiumban, ami jó környezet volt más Erasmusos diákok megismeréséhez. Emellett az egyetem is, illetve a portói ESN közösség is rengeteg programot szervezett, ahol más egyetemekről is lehetett ismerkedni, barátokat szerezni.
Milyenek ott a megélhetési költségek Magyarországhoz képest? Mennyire lehet ott boldogulni a kapott ösztöndíjjal?
A megélhetést a kapott ösztöndíjból teljes mértékben ki lehetett hozni, még úgy is hogy többször tettem nagyobb utazásokat erre-arra az országban. Persze hozzá kell tenni, hogy sikeresen elnyertem az esélyegyenlőségi támogatást, illetve az Erasmus Start ösztöndíjat is, ezek nélkül nem hiszem, hogy kijöttem volna. A kollégiumért 250€- t fizettem havonta (2 személyes szoba saját fürdővel, campuson), illetve a sulitól 500 méterre volt egy Lidl, a kollégisták legnagyobb örömére. Itt az árak leginkább megegyeznek a magyarokkal, de persze a tengeri dolgok jelentősen olcsóbbak.
Milyen a közlekedés infrastruktúrája Portóban és általában Portugáliában? Jellemzően mivel közlekednek az emberek?
Portóban az emberek túlnyomó többsége metróval közlekedik, mivel azok sűrűn, illetve pontosan járnak, ami nem mondható el a buszokról. Éjszaka azonban nem járnak már metrók, a buszokra lehet már csak hagyatkozni. Külön pluszpont azonban, hogy az egyetemi campus előtt tesz le az éjszakai, ami egy hosszabb este után nagyon jól tud esni. Diákok számára egy havibérlet az egész városra 30€, ami egy kicsit soknak tűnhet, de a vonaljegyek árához viszonyítva még ez is baráti.
Milyen szórakozási lehetőségek vannak a közelben?
’Portó az egyetemisták városa. Végtelen mennyiségű szórakozóhely, kocsmák, illetve szabadidős programok várják az ideérkezőket.’
Természetesen az óceán közelsége is sok lehetőséggel szolgál: a szörfözés illetve a naplementés piknikek is a mindennapjaink része voltak. Ebben elég sokat segített, hogy a campus 15 percre volt a parttól, így órák között is többször ki tudtunk ugrani. Emellett meg kell említenem még a közelben található több nemzeti parkot, amikbe sokszor ellátogattunk 1-1 iskolai nap helyett.
Volt valami különleges kikapcsolódási lehetőség amit kipróbáltál ott?
Igen, rendszeresen jártam szörfözni, amibe szerintem a végére egészen bele is jöttem.
Milyen vicces vagy meglepő szembesülésed volt kulturális különbségekkel az ottani tartózkodásod alatt?
Portugáliában az élet sokkal lassabban folyik. Az emberek nem sietnek sehova (emiatt minimum fél óra késéssel kell számolni), nem idegeskednek (csak vezetés közben, de akkor nagyon), és nem nagyon tudnak angolul (de nagyon próbálkoznak cserébe). Összességében egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet élnek, amit szerintem csodálatos fél éven keresztül megtapasztalni, és át is élni.
Milyen különleges portugál ételeket/italokat érdemes megkóstolni?
A portugál ételek különösebben nem fogtak meg, általában nagyon különleges a fűszerezésük, ami furcsa volt számomra. Ami jobban tetszett inkább, azok a péksütemények. Sósak, édesek, és mindenhol kaphatóak. Nagyon sok változatuk létezik, de
’a leghíresebb (és személyes kedvencem is) a Pasteis de Nata, egy édes, vaníliás, krémes sütemény, amit általában kávé mellé fogyasztanak.’
Emellett meg kell említenem még a portugál borokat, amik mind az egyetemisták, mind a felnőtt lakosság körében elterjedtek jó minőségük, illetve kedvező áruk miatt. Több fajta is elérhető belőlük, a 3 legelterjedtebb a Branco, Ruby, illetve Tawny.
