Első rész
Debreceni Csaba, Tullner Péter
Az előző félévben a szakkollégiumi tagság mintegy 20%-a részesült a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban. Sokan GTK tanulmányi ösztöndíjat kapnak. Tagjaink félévről félévre egyre többen nyernek Erasmus pályázatot. Hogy hogyan érik el ezeket a tanulmányi sikereket? Mi is erre voltunk kíváncsiak, amikor szakkollégiumunk tagjai között lelkes keresésre indultunk a legjobb tanulási módszerek nyomában!
Kutatásunkat egy kérdőívvel indítottuk, amiben tagjaink címszavakban mondták el nekünk bevált tanulási módszereiket. Kérdésünkre értékes, humoros, és több ízben meglepő válaszokat is kaptunk. Megjelentek a bevett tankönyvi módszerek, ezek között is leggyakoribb a vázlatírás és a tananyag szóbeli összefoglalása. Utóbbival kapcsolatban némileg eltértek a vélemények. Van, aki magának mondja fel a lehető legtöbb információt, és van, aki egy odaképzelt laikusnak magyarázza el az összetett koncepciókat. Utóbbi a Feynman-technika, melynek “alapelve, hogy ha nem tudod elmagyarázni egy gyereknek, amit tanulsz és nem tudsz a „Miért?” -ekre válaszolni, nem érted az anyagot. Próbáld meg elmagyarázni magadnak, vagy képzelj el egy helyzetet, amiben ezt el kell magyarázni valakinek. Amellett, hogy rájössz, hol hiányos a tudásod, szórakoztatóbb is, mint jegyzeteket írni.” – mondja Preisz Zsófi, kereskedelem és marketing szakos tagunk.
A klasszikus módszerek kibővítéseként néhányan a vizuális illusztrációt tartják a memorizálás kulcsának: “Főleg vizsgára készüléskor nagy segítség, így könnyebben át lehet látni egy nagyobb témakör altémáit, kulcsszavait, legfontosabb kifejezéseit. A vizuális típusú embereknek ez kifejezetten nagy segítség szerintem.”
A harmadéves Tullner Peti egyedi állásponttal rendelkezik: “Amikor rászánom magam a tanulásra vagy egy bizonyos munka elvégzésére, olyankor a telefonomat otthagyom egy másik szobában. Ez azért nagyon fontos, mivel a tanulás során ingadozó a koncentrációs szintünk és mikor egy gyengébb pillanatunkban kellene erőt vennünk magunkon, könnyebb a telefonunkért nyúlnunk és megnézni pár videót vagy üzenetekre válaszolni, de ha elvesztjük a kontrollt, akkor a pár percesnek tervezett pihenő eltarthat akár 20-30 percig is. A tanulás során ingadozik a koncentrációs szintünk. A telefonnal a szobában minden pillanatban erőt kéne venni magunkon, hogy ne kezdjünk el social media felületeket böngészni vagy üzenetekre válaszolni, azonban ezzel az egyszerű módszerrel legyőzhető a kísértés.”
Peti másik javaslata, hogy “használjuk ki az önjutalmazás módszerét! Ha tanulok, és fókuszáltan lenyomok 2-3 órányi tanulást, akkor utána eszem egy kocka csokit, hogy a szervezetem is pozitív megerősítést kapjon, így legközelebb is könnyebben ülök majd neki a feladatnak. Fontos, hogy ez csak akkor működik igazán, ha az ember nem jutalmazza agyon magát a mindennapokban. Azonban ugyanezt a módszert a munkámban, nagyobb keretek között is alkalmazom. Ha egy hónapot magasabb teljesítménnyel zárok vagy jó minőségű projektet adok ki a kezeim közül, veszek valamit, amit alapból nem engednék meg magamnak, de nagyon vágyom rá, ezzel is motiválva magam a sikeres működésre.
De mi volt a NÁSz-osok leghatékonyabb tanulási módszere mind felett? Ez, és sok minden más is kiderül cikkünk második részéből. Kövessétek figyelemmel weboldalunkat és közösségi média felületeinket és megtudhatjátok mi az a technika, amit megannyi szakkollégistánk rengeteg próbálkozás után talált csak meg!
