Szlucky Ferenc
NÁSz-osok a nagyvilágban című interjúsorozatunk azon tagjaink tapasztalatait hivatott bemutatni, akiknek nemrégiben lehetőségük nyílt külföldi résztanulmányokat folytatni az ERASMUS+ hallgató-mobilitási program keretében. Ezzel a néhány cikkel elsősorban szeretnénk támpontot nyújtani mindazoknak, akik még nem döntötték el, hová jelentkezzenek, megkönnyíteni a nagy utazásra készülődők dolgát, de mindenki számára érdekesnek bizonyulhat, aki érdeklődik más országok és kultúrák iránt. Az interjúk lefedik a külföldi élet számos aspektusát, így minden olvasó megtalálhatja az őt leginkább foglalkoztató kérdéskört. Sorozatunkat Török Adél történetével folytatjuk, aki tavasszal Hollandiában, a groningeni Hanze Egyetemen tanult. A Belgiumról szóló előző részt itt találod meg.
Miért Hollandiára, azon belül is Groningenre esett a választásod?
Groningen egy igazi diákváros. Két nagy egyetem található itt, a Groningeni Egyetem (University of Groningen) és a Hanze Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hanze University of Applied Sciences). Én az utóbbira jártam.
Ami Hollandiát illeti, korábban többször is jártam ott, és ami igazán megfogott, az az életvitel. A természetközeliség nagyon megtetszett, mindenki biciklizik, az egészséges életmód elérhető, és tele van az ország zöld parkokkal. Itt az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek, míg itthon inkább azért élnek, hogy dolgozzanak, és ez az óriási különbség. Itt az emberek megállnak élvezni, ha süt a nap, és napközben jógáznak a parkban. Kell ennél több?
Mennyiben különbözik a holland oktatási rendszer az ittenitől létszámok, számonkérések, osztályozás tekintetében?
Teljes mértékben. A hallgatók kis csoportokra vannak osztva, és majdnem minden órára csoportos beadandóval kell készülni – van, hogy prezentáció vagy podcast formájában. Cégekkel kell együtt dolgozni, és ténylegesen megoldani a problémáikat, ami sokkal gyakorlatiasabb. Viszont nekem hiányzott az itthoni tanárok felkészültsége és a lexikális tudás elsajátítása is.
Furcsa volt megszokni az osztályozást, itt ugyanis 10-es skálán teszik, és általában 6,5-7 pontot kell elérni a tárgyak teljesítéséhez. A számunkra ismerős vizsgák itt elég ritkák, a két kint töltött negyedévem alatt összesen volt kettő írásbelim, nyitott kérdésekkel és sokszor szubjektív válaszokkal. Ezek inkább a gondolkodásmódunkra irányultak.
Mennyire sikerült az ELTE-n elfogadható tárgyakat találnod és/vagy felvenned?
Nem igazán. Hatodik féléves diákként a lehetőségeim száma korlátozott volt, de a kinti egyetemen sem volt lehetőségem a tárgyak közül válogatni, ugyanis a Hanzén a Business Consultancy – ahová csatlakoztam – egy zárt képzés, ahol az adott nyolc tárgyat lehet csak felvenni. A Business Ethics nevű órát tudtam elfogadtatni mint társadalmi felelősségvállalás.
Mennyire ment nehezen vagy könnyen a beilleszkedés?
Úgy érzem, az emberek túlnyomó része nagyon nyitott, mert rengeteg a nemzetközi diák, a hollandok pedig hozzászoktak ehhez és szívesen ismerkednek. Befogadó volt a környezet, betekintést adtak a helyi szokásokba, a kultúrájukba, amihez a saját nyitottságom is hozzásegített. Nagyon megkedveltem őket. A holland népet sokan direktségük miatt nem igazán szívlelik, de nekem kifejezetten szimpatikus bennük az őszinteségük és hogy nyíltan kifejtik a véleményüket.
Hogy állnak a nyelvekkel Hollandiában? Hogy érzed, milyen mértékben járult hozzá a nyelvtudásod fejlődéséhez a kint töltött idő?
Nagyon! Az angol nyelven való tanulástól nem féltem, de a beszédtől annál inkább. Mostanra már magabiztosabb vagyok, és nem félek egy-egy nehezebb témába belevágni, mert valahogy majd úgy is megoldom!
Hollandiában mindenki, MINDENKI beszéli az angolt, már-már anyanyelvi szinten (bár le merem fogadni, ha hollanddal találkozol, szabadkozni fog, hogy nem perfekt az angolja). A piacon az idősebb eladók is probléma nélkül váltottak anyanyelvükről a közös nyelvre, ahogy észlelték, hogy külföldi vagyok.
Ettől függetlenül hollandul is tanultam, ami annak ellenére nem ment olyan egyszerűen, hogy angol és német nyelvtudással érkeztem oda.
Milyenek a megélhetési költségek Magyarországhoz képest? Mennyire lehet ott boldogulni a kapott ösztöndíjjal?
A legnagyobb különbség az albérletárak között van. Az ösztöndíjam teljes egésze (és még egy kicsi) csak a lakhatásra ment el. Havi 520 euró volt az ösztöndíj, ami jócskán kipótlásra szorult.
Az élelmiszerek ára hasonlóan alakul az itthoniakhoz, sőt! A piacon szereztem be a heti zöldség- és gyümölcsadagom, ami sokszor olcsóbb volt, mint itthon. Azonban ha beülnél valahová, magasabb költségekkel kalkulálj (egy adag étel 10 eurótól indul, egy ital pedig 6 eurótól). A városok közötti utazás sem egy olcsó mulatság.
Az eindhoveni reptérről kb. 3 órás vonatúttal lehet Groningenbe eljutni, és akadt alkalom, mikor ez drágább volt, mint maga a repjegy.
Milyen a közlekedés infrastruktúrája, illetve jellemzően mit használnak ilyen célra?
Akinek nincs kedve biciklire pattanni, hasonlóan két keréken, robogóval közlekedik. Városközi közlekedésre legjellemzőbb a vonat, meg a busz.
Milyen vicces vagy meglepő szembesülésed volt kulturális különbségekkel ottani tartózkodásod alatt?
A biciklizés itt egy külön műfaj. Amikor a szabályokról kérdezősködtem, helyette csak egy tippet kaptam: légy mindig magabiztos! Működik! Az elején mindig azt gondoltam, ha nem lassítok/állok meg, el fogom ütni a gyalogosokat, vagy adott esetben engem fognak elütni, de nem! Mindenki figyel a másikra, és “ki van számolva”, hogy mindenki épségben maradjon.
Milyen a holland konyha? Milyen benyomást keltett benned?
Hollandia nem igazán a kulináris élvezetekről híres, ugyanis gasztronómiája és tipikus fogásai a krumpli és a hús valamilyen keverékén nem igazán mutatnak túl. A stroopwafel finom édesség annak, aki szereti az édes, ragacsos dolgokat, a stamppotot pedig nem a kinézete miatt fogod szeretni…már ha szeretni fogod. Rengeteg kenyeret esznek, ebédidőben valamiféle szendvicset fogsz látni a legtöbb holland kezében, de az éttermekben is.
El tudnád képzelni, hogy az Erasmuson túl tovább kint maradsz az országban, vagy hogy a jövőben még visszalátogatsz?
Abszolút igen! Már megfordult a fejemben, hogy a szakmai gyakorlatomat vagy a mesteremet is itt csinálnom, nagyon szeretek itt élni. Ha nem is ez lesz a jövő, Hollandia mindenképpen a kedvenc országaim toplistáján fog szerepelni.
Mit tarts mindenképp észben, ha Hollandiába jelentkezel Erasmusra?
Légy türelmes és rugalmas! A legtöbb holland városban problémás a szálláskeresés, komoly küzdelem folyik a kiadó szobákért, hiszen évről évre rengetegen kezdik meg itt tanulmányaikat. Online “viewingokon” kell meggyőznöd a potenciális lakótársakat, hogy miért téged válasszanak 10-20 másik jelentkező közül. Itt minden szembejövő ajánlatra le kell csapni, persze közben résen is kell lenni, hogy ne ess csalók áldozatául.
Érdemes pénzügyileg is felkészülni rá, ugyanis a támogatás sajnos jó esetben is csak a lakhatást fedezi, a fennmaradó részt önerőből kell pótolni.
Az idő változékony, sok az eső és a szél is sokat fúj, ami nem szegi a hollandok kedvét, azt javaslom, téged se zavarjon! A biciklin ülve inkább figyelj a finom illatokra, a gyönyörű, zöld parkokra vagy a néha utadat keresztező helyi kacsa- és lúdforgalomra. Annyi biztos, hogy én is ennek az idézetnek megfelelően próbálok élni: „Pluk de dag!”, ami annyit tesz, éld a legjobb életed, ragadd meg a pillanatot!
