Szlucky Ferenc
Legújabb interjúsorozatunk, a Nászosok a nagyvilágban azon tagjaink tapasztalatait hivatott bemutatni, akiknek nemrégiben lehetőségük nyílt külföldi résztanulmányokat folytatni az ERASMUS+ hallgató-mobilitási program keretében. A következő néhány cikkel elsősorban szeretnénk támpontot nyújtani mindazoknak, akik még nem döntötték el, hová jelentkezzenek, megkönnyíteni a nagy utazásra készülődők dolgát, de mindenki számára érdekesnek bizonyulhat, aki érdeklődik más országok és kultúrák iránt. Az interjúk lefedik a külföldi élet számos aspektusát, így minden olvasó megtalálhatja az őt leginkább foglalkoztató kérdéskört. Elsőként Harangozó Balázs szavait tolmácsoljuk, aki 2022 tavaszát Belgiumban töltötte, a brüsszeli Université Saint-Louis hallgatójaként.
Miért erre az országra esett a választásod?
Belgiumot, azon belül Brüsszelt két okból választottam. Az egyik az, hogy francia nyelvű országba szerettem volna menni, hogy gyakorolhassam a nyelvet. Emiatt Belgiumon belül is egy francia egyetemet, az Université Saint-Louis-t választottam, ugyanis az ország kettősségéből eredően az egyetemek is vagy francia, vagy holland nyelvűek. A másik pedig Belgium földrajzi elhelyezkedése, ugyanis az ország maga is nagyon könnyen beutazható, és emellett a környező európai országok is könnyedén elérhetőek, mind Hollandia, Franciaország vagy akár Németország.
Mennyiben különbözik a belga oktatási rendszer az ittenitől létszámok, számonkérések, osztályozás tekintetében?
Mint ahogy itthon, kint, Belgiumban is minden egyetem más valamiben, így nehéz összehasonlítani a két országot. Ami nekem újdonság volt, az az, hogy kint a legtöbb tárgyam kiscsoportos óra volt, így sokkal inkább hasonlított egy gimis osztályra – több tanár a nevünket is tudta. A kinti egyetemen csak ritkán fordulnak elő félév közbeni számonkérések, zh-k, leggyakrabban félév végi vizsga, esetenként pedig különböző csoportmunkák, beadandók vannak, amelyeket év közben kell beadni. A vizsgák többsége írásbeli, tesztkérdésekkel, kifejtős, esszé-jellegű feladatokkal, ahol az elsajátított elméleti tudást felhasználva kellett egy-egy problémát megoldani, sokszor önálló gondolkodásra ösztönözve. A vizsgákon a vizsgaidőszakban csak egyszer lehet részt venni, és csak nyár végén vagy ősz elején van lehetőség javítani, ha az első nem sikerült (ami a tavaszi félévet illeti – a szerk.). Az ottani osztályozási rendszer pedig eléggé eltér az itthonitól, ugyanis Belgiumban nem 5, hanem 20 osztályzat létezik, ahol a 20-as a legjobb jegy, a tárgyak sikeres teljesítéséhez pedig legalább 10-est kell elérni.
Mennyire sikerült az ELTE-n elfogadható tárgyakat találnod és/vagy felvenned?
Én főleg szabadon választható tárgyakat tudtam kint teljesíteni, illetve egy kötelezően választhatót sikerült itthon elfogadtatnom. Az Erasmus talán egyik legnehezebb része, hogy nem könnyű olyan tantárgyakat találni, amelyeket itthon is elfogadnak, így érdemes jó előre megtervezni a féléveket, a tárgyak felvételét.
Mennyire ment nehezen vagy könnyen a beilleszkedés?
A beilleszkedés számomra nem ment nehezen, a többi erasmusos diákkal nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, illetve az egyetem is több programot szervezett, ahol volt lehetőség ismerkedni. Ha pedig valaki beszéli a nyelvet, akkor a helyiekkel is hamar össze lehet barátkozni, könnyen nyitnak mások felé. Viszont angolul is jól beszélnek – főleg az egyetemen –, ezért a nyelv sem jelent akadályt.
Milyen nyelveket beszélnek Brüsszelben? Hogy érzed, hogyan járult hozzá a nyelvtudásod fejlődéséhez a kint töltött idő?
A francia nyelvtudásomnak hatalmas löketet adott az, hogy teljes mértékben körülvett a nyelv. Természetesen nagy segítség volt, hogy érkezésemkor is magabiztosan beszéltem franciául, így az általános ügyintézés, vásárlás, utazás nem okozott gondot. A belga és francia egyetemistákkal való beszélgetés, a helyiek gyors beszédének megértése, a szleng használata, illetve a választékosabb kifejezésmód volt az, amiben érzésem szerint a legtöbbet tudtam fejlődni kintlétem alatt. Brüsszelt és Belgium egészét erősen jellemzi a nyelvi sokszínűség. Az országnak három hivatalos nyelve van: a francia, a flamand (amely a holland helyi dialektusa) és a német. Ezeket a nyelveket az ország különböző régióiban különböző gyakorisággal beszélik. Brüsszelt tekintve a flamand és a francia a hivatalos nyelv, így minden felirat két nyelven van kiírva, tapasztalataim alapján azonban többen használják a franciát a városban. Emellett a belgák beszélnek angolul is, kizárólag angol nyelvtudással is könnyen boldogulhat az ember Brüsszelben.
Milyenek a megélhetési költségek Magyarországhoz képest? Mennyire lehet ott boldogulni a kapott ösztöndíjjal?
Belgium Magyarországhoz képest egy jómódúbb és drágább ország. Erasmusos ösztöndíjként Belgiumba utazva havi 520 eurót kaptam, amely a kinti megélhetést részben fedezte. A kinti árak nagy átlagban másfél-kétszeresét teszik ki az itthoniaknak, bár van, ami sokkal drágább kint, és van, ami még olcsóbb is. Aminek a költsége engem nagyon meglepett Brüsszelben, az a helyi tömegközlekedés (STIB vagy MIVB) volt, amely a budapestihez képest jóval olcsóbb. A 25 év alatti brüsszeli lakosok éves bérlete mindössze 12 euró (lebontva havi 1 euró), amellyel a városi tömegközlekedést teljes egészében használhattam. Ez számomra egy nagy pozitívum volt.
Milyen a közlekedés infrastruktúrája, illetve jellemzően mit használnak ilyen célra?
Brüsszelnek jó az infrastruktúrája, a helyi tömegközlekedés kényelmes. Van négy metróvonal, valamint számos villamos- és buszvonal. A helyiek egyébként sokat használják a biciklit, amely főleg a holland nyelvű Flandria régióban népszerű.
Milyen szórakozási lehetőségek vannak a közelben?
Erasmusosként természetesen rengeteg programon lehet részt venni, melyeket a kinti egyetem, azon belül is többnyire a helyi ESN (Erasmus Student Network) szervez. Ezen kívül Brüsszelben mindenféle szórakozási, kikapcsolódási lehetőség megvan. Rengeteg park, amelyek jó időben megtelnek a piknikező helyiekkel; emellett érdemes megkóstolni a jobbnál jobb belga söröket, ehhez rengeteg kis hangulatos pubot, kocsmát találhatunk; rengeteg múzeum is van, amelyek látogatása minden hónap első vasárnapján ingyenes; és ha májusban Brüsszelben járunk, az Európa-nap alkalmából az európai uniós intézmények készülnek különböző programokkal, melyekre bárki elmehet.
Milyen vicces vagy meglepő szembesülésed volt kulturális különbségekkel ottani tartózkodásod alatt?
Több kisebb, számomra meglepő dologgal találkoztam, mint például a 18°C-os szobahőmérséklet, ami ott teljesen átlagosnak számít, vagy a hirtelen, minden jelzés nélkül pirosra váltó gyalogos közlekedési lámpák. Az eddigi legbizarrabb élményem az egyik erasmusos eseményhez, az International Dinnerhöz, azaz nemzetközi vacsorához kötődik, ahol egy érdekes belga ételt kóstoltam meg, a tonhalkrémmel töltött őszibarackot. Őszintén szólva, elég megdöbbentő volt, nem nyerte el a tetszésem.
Ez utóbbitól eltekintve milyen a belga konyha? Milyen benyomást keltett benned?
Amit mindenképp meg kell említeni, ha belga ételekről beszélünk, az a gofri, a sült krumpli, a belga csoki és a sör. Habár Franciaországból származik, a sült krumpli (frites) egy igazi belga étel, amelyet az utcán is sok helyen árulnak, különböző szószokkal gazdagítva, a hagyományos ketchup-mayótól az andalouse-ig. A belga gofri kicsit más, mint amit itthon megszokhattunk. Két típusa létezik: a kicsit kerekebb, pufókásabb liege-i változat (gaufre liégeoise) és a tipikus téglalap alakú brüsszeli változat (gaufre bruxelleoise).
El tudnád képzelni, hogy az Erasmuson túl tovább kint maradsz az országban, vagy hogy a jövőben még visszalátogatsz?
Ahogy egyre több időt töltöttem el Brüsszelben, egyre jobban megszerettem a várost. Az európai negyed és a belváros is nagyon megtetszett, úgyhogy el tudom képzelni, hogy a későbbiekben visszatérjek a városba akár rövidebb, akár hosszabb időre is.
