Gyéresi Gergely, Hegedüs Sámuel, Papp Dániel
A tanulmány az MBH Bank megalakulásának és térnyerésének politikai-gazdasági összefüggéseit vizsgálja a rendszerváltástól napjainkig, különös tekintettel az állami szerepvállalás és a nemzeti tulajdonra törekvő gazdaságpolitika összefüggéseire. Bemutatja, hogyan vált a pénzintézet az állami stratégia és politikai érdekcsoportok céljainak eszközévé, miközben formálisan piaci logikát követett. Az MBH példáján keresztül kirajzolódik, miként alakította át a kormány a bankszektort hatalmi szempontok mentén, fúziók, akvizíciók és szabályozási kedvezmények révén. Bár a létrejött gigabank versenyképes pozíciókat épített ki, hatékonysága és jövője inkább politikai, semmint gazdasági tényezőkön múlik. A tanulmány a Bod Péter Ákos által vezetett szakkollégiumi gazdaságpolitika kurzus keretében készült, hiszen a vizsgált folyamatok elemzése különösen releváns a magyar pénzügyi rendszer működésének mélyebb megértéséhez.
Bevezetés
Az MBH Bank 2020-ban, sorozatos egyesüléseken, akvizíciókon keresztül, három szereplő, a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank fúziójából alakult ki. A cég megalakulásakor explicit célkitűzés volt átvenni a piacvezető szerepet a hazai lakossági szektort domináló OTP Banktól, ezzel gyengítve Csányi Sándor gazdasági erejét. Mind a mai napig, de már születésekor is, a hazai bankszektor második szereplője az OTP után.
Emellett a 2010-ben induló Nemzeti Együttműködés rendszere kiemelt stratégiai célnak minősítette a bankszektor „nemzeti” kézbe vonását, így céllá vált egy központosított, tőkeerős és hazai tulajdonban lévő, az állam által aktívan támogatott bankcsoport létrehozása. A megkérdőjelezhetetlen hűség természetesen a kormány unortodox gazdaságpolitikájában segédkezést is jelent.
Továbbá fontos célkitűzés volt a Bankcsoport az államhoz közeli üzleti köröknek és politikai érdekcsoportoknak való kijátszása a magántőkealapok intézményén keresztül. A háttérben meghúzódó gondolatmenet az volt, hogy ezáltal egy alternatív „baráti”, politikailag irányíthatóbb bankrendszert építhetnek ki maguknak.
Holott az MBH Bank működésének kezdete csak 2023-ra datálható, ha a szövevényes politikai befolyásoltságát és a ma látható tulajdonosi struktúrát szeretnénk megérteni, akkor egészen a rendszerváltáshoz, a kétszintű bankrendszer kialakulásáig kell visszamennünk, ezért az elemzésünk itt kezdődik.
Előzmények – Kis magyar banktörténelem
A Magyar Nemzeti Bank a rendszerváltás előtt egyszerre látta el a kereskedelmi-és jegybanki funkciókat az országban, finanszírozva a hitelképtelen szocialista nagyvállalatokat. Ez 1987-ben változott meg, ahol három bank leválasztásával visszaszorították az MNB-t a jegybanki működésre.
A levált bankok a Magyar Hitel Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Budapest Bank voltak. Az említett három bank, valamint az import-export finanszírozására szakosodott Magyar Külkereskedelmi Bank 1994-ben akkori értéken számolva, összesen 300 milliárd forintot fordított. A teljes bankszektor stabilizálása 425 milliárd forintot emésztett fel, ami az akkori GDP-nek mintegy 10%-át jelentette.[1] Többek között ez volt a politikai hatalom alá rendelt bankok megmentésének az ára. A cikk a továbbiakban a BB és az MKB történetét követi ezek közül.
Az MKB privatizálására volt az első a Horn-kormány idejében, mivel kevésbé számított kényesnek. 1994-ben a Bayerische Landesbank vette meg, sőt egy ideig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is tulajdonosává vált.
A Budapest Bank értékesítésére 1995-ben került sor, amikor – állami hozomány és az EBRD segítséggel – az amerikai General Electric pénzügyi szárnyának vált részévé. Az ezt követkő évben Magyarország belépett a „nagyfiúk klubjába”, az OECD-be, így könnyebb volt a további bankokat eladni.
Már ekkor, a privatizációs hullám közepette felmerült az OTP és a Postabank részéről a mai napig unalomig ismételt érv, hogy „a magyar lakosságot kiszolgáló pénzintézetek nem kerülhetnek külföldi befolyás alá”.[2] A politikusokat akkor is és most is meggyőzi ez az érvelés, a szakértők egy része viszont azt állítja, hogy a bankvezetők hatalmának bebetonozására tett kísérletként értelmezhető ez a lépés. A takarékszektor „megszelídítése” és ezáltal a Takarékbank, mint a harmadik MBH elődbank csak 2010 után történt, holott sok hasonlóságot mutat ezzel a korszakkal, a kronológia érdekében ezt később tárgyalja a cikk.
Az első Orbán-kormány megválasztásakor, 1998-ban a hazai bankszektor négyötöde tőkeerős külföldi nagybankok kezében volt. A „nemzetiesítés” politikájának első alanya a Postabank lett volna, ami ekkorra 90-110 milliárdos tőkehiányt halmozott fel.[3] Az addig széttagolt tulajdonosi struktúrájú bank állami mentőövet kapott és állami tulajdonba került. Később a Medgyessy-korány 2003-ban privatizálta és az Erste Bank vette meg.
A ma is regnáló Fidesz-KDNP kormány 2010-ben tért vissza hatalomra és ezzel megindult a 2008-ban meggyengült külföldi bankok elleni hadjárat, a gazdasági élet megszállása és a hatalmuk szolgálatába állítása.
A pénzügyi szektor alkalmasnak találtatott a járadékvadászatra, mivel magas a belépési küszöb, illetve a hatóságok segítségével hatékonyan lehet korlátozni a piacra lépést és a versenyt. A szektor manipulálásával olyan jövedelemre tehet szert a hatalom, amit ki tud játszani a hozzá hűséges szereplőknek, akárcsak a feudalizmusra jellemző hűbéres viszonyban. Tipikus példák a monopoljogok, illetve a piacra lépési engedély, állami támogatások és import-export korlátozások. Az empíria azt bizonyítja, hogy a járadékvadászat nagyobb kárt okoz a társadalomnak, mint amekkora hasznot hajt a kedvezményezetteknek.[4]
A fegyvernem az említettekkel szemben a különadó volt. Ameddig a baráti bankokat támogatták, addig a válság után beszorult külföldi bankokat büntették: a bankadó 2010 után a költségvetés bevételeinek 4-6%-át tette ki.[5] A már sokszor említett „nemzeti” tulajdon kialakításának az adókkal és a válsággal meggyengített bankok újra államosítása volt a kezdeti modus operandi.
Az új vezetés két legyet ütött egy csapással, azzal, hogy egyrészt növelte a hazai tulajdont, másrészt jó pozícióba helyezte az embereit a járadékszerzésre. Még a bankadó kidolgozói is rendkívül súlyosnak, szinte brutálisnak tartották saját konstrukciójukat. Még az IMF-fel szembeszegülve is hajlandó volt a kormány az eredeti formájában bevezetni az adót. A nagybankok, amik többrészt külföldi kézben voltak, 0,53%-os effektív adókulccsal számoltak, ameddig a kis méretű (többnyire belföldi) bankok csak 0,15%-kal.[6]
Ebben a kontextusban tárgyalandó a takarékszektor elfoglalására és a Magyar Takarék Zrt. kialakulására, mint a harmadik alkotóeleme a „Gólemnek”. A projekt 2013-ban kezdődött melynek levezénylője Spéder Zoltán, Fideszközeli bankár volt. A fent említett Zrt. vette át az addig létező Takarékbankot, ami központosította az addig fragmentált takarékszövetkezeti rendszert, miután az állam felvásárolta az utóbbi részesedésének 38%-át a német DZ Banktól. Az átjátszás ellenállást váltott ki a takarékszövetkezeti tagokból amit jogi trükkökkel törtek le:
[…]Csak az a szövetkezet tarthatta meg a működési engedélyét, amely megszavazta az akkor még a takarékok többségi tulajdonában álló Takarékbank új, kormányberkekben készített alapszabályát. Ezt a sorsdöntő dokumentumot az érintettek azonban csak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) közgyűlését követő napon ismerhettek meg, amikor már – kényszerűen engedve a zsarolásnak – döntöttek arról, hogy megszavazzák azt, bármi lesz is benne.[7]
A Magyar Takarék Zrt. vezetői közül sokan a Fidesz-közeli gazdasági körökből érkeztek, ezért új struktúra a kormányzati döntésektől vált függővé. Spéder Zoltánt bizalomvesztést követően 2017-ben a Mészáros közeli Vida József váltotta. Végül a bank teljesen beolvadt a Magyar Bankholdingba.
„A Gólem életre kel”[8]
Az MBH Bank már születésekor megközelítette az OTP hazai magbankjait hitelállomány tekintetében. Piacvezető a vállalati hitelezési piacon, az agrárhitelekben és az élelmiszeripar finanszírozásában is. Mindezt két és félszeres bankfiókhálózattal és ugyanakkora foglalkoztatottsággal érte el, holott lényegesen kisebb ügyfélportfóliója van, rámutatva hatékonytalanságukra. A kezdetektől fogva az akvizíciós növekedés volt a stratégiai cél, jelen sorok írója is egy olyan hitelintézetnél dolgozott egy évig, amit a bankcsoport felvásárolt.
Az állam először megvásárolta az MKB Bankot 2014-ben, majd 2015-ben privatizálta azt Mészáros Lőrinc és üzleti körei számára. A Budapest Bank állami tulajdonba került, majd az egyesítési folyamat részeként beolvasztották az új banki struktúrába. A Takarékbank integrációja pedig Spéder távozása után zajlott le.
A három bank között voltak kiaknázható szinergiahatások, amik kompenzálhatták az esetleges gyengeségeket. A Takarékbank szerteágazó, kisebb településeket, falvakat is elérő fiókhálózattal rendelkezett, így népszerű volt a vidéki lakosság köreiben. Az MKB a vállalati hitelezésben és a vagyonos egyénekre koncentráló lízing üzletben és alapkezelésben volt kiemelkedő. A Budapest Bank pedig a kisvállalkozói hitelezésben, ütőképes üzleti modellel, autófinanszírozással, hitelkártyákkal és árukölcsönökkel egészítette ki az eddigieket.
Az egyik első akvizíció az Orosz-Ukrán háború által teremtett lehetőségből adódott. Ekkor az orosz Sberbank elvesztette a működési engedélyét és az itthoni hitelállományát az – akkor még – MKB vette át. Ezzel 6-7%-kal növelte a megszületőben lévő gigabank hitelállományát.
Evidens, de érdemes kimondani, hogy nem piaci alapon, a gazdasági racionalitás által vezérelve alakult meg a cég. A folyamatos bevételt az állami megrendelések és az állami szervek itt vezetett bankszámlái jelentették. Állami bankokon (MFB, Eximbank) keresztül kaphattak állami támogatásokat és kedvezményes hiteleket, ami különösen fontos a magas tőkeáttétellel működő bankszektor esetében.
Maga a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az MNB is kivételez velük. A GVH többször mentesítette az akvizícióikat a versenyvizsgálat alól, az MNB pedig elnézte a magas kockázatú ügyleteiket. Mondani sem kell, de egy Erste, vagy Raiffeisen nem számíthat ilyen könnyítésekre.
A tulajdonosi struktúra ismeretét részben az újságírók fáradhatatlan munkájának köszönhetjük. Egy uniós szabályozási kiskaput kihasználva a 100 millió eurós alatti alternatív befektetési alapok könnyített szabályozást élveznek, ami miatt ez alkalmas a tulajdonosok eltitkolására. Annyi magántőkealapot hoztak így létre, amennyire szükség volt, hogy eltitkolják a tulajdonosokat.
2021 közepére a Mészároshoz köthető magántőkealapok megjelenésével a gázszerelő 40%-ra tornázta fel a részesedését a Bankholdingban.[9] Száraz István, Matolcsy fiának üzlettársa szintén a kiskaput kihasználva, összesen 23%-ot birtokol.[10] Továbbá a Magyar Állam is a Corvinus BHG Zrt.-n keresztül 28%-os részesedéssel bír.[11]
Piaci pozíció és versenyképesség
A 2010 óta regnáló kormány jelentős erőfeszítéseket tett a külföldi tulajdonú bankok kiszorítására, és több oldalról támadta az „idegen tőkéseket.” A lejárató kampányok mellett különadókkal sújtotta a pénzintézeteket, amelyeknek az éves bevételük többszörösétől történő elesést eredményezett.
Végül nem következett be jelentős mértékű kivándorlás a magyar pénzpiacról, de a külföldi vállalatok magyar leány-intézeteinek együttesen több mint 1000 milliárd forint tőkeemeléssel kellett kompenzálniuk a veszteségeiket. Az összhatás néhány kisebb pénzintézet kivonulását eredményezte az országból, az MBH helyzetét tovább erősítette Magyarországon.
Az MBH jelentős részesedéssel rendelkezik a magyar bankpiac különböző területein. A Budapest Bankkal és a Takarékbankkal való egyesülésének, valamint a Fundamenta Lakáskassza Zrt. többségi tulajdonának megszerzésének köszönhetően a lakossági bankpiacon történő növekedése mellet, számos más szektorban is fejlődött. A hitelpiacon stabil 20%-os piaci részesedést tart fenn. Az agrárhitelezés területén a bank kiemelkedően erős, 25%-os piaci részesedéssel rendelkezik, ami nem is meglepő, hiszen a korábbi Takarékbank agrár fókuszú volt. A lízingpiacon 27%-os részesedése van, a lakáshitelezés terén 31%-os, a kezelt vagyont tekintve 33%-os, ami piaci vezető pozíciót jelent számukra. A Bank mérlegfőösszege 12.505 milliárd forint, amely országos szinten második helyet jelent nekik. A bank bruttó ügyfélhitel-állománya 2024-ben megközelíti a 6121 milliárd forintot. Az ügyfél betéteket pedig 8064 milliárd forintra nőttek. Lakossági és vállalati ügyfeleik elérik a 2,5 millió főt.
A piaci pozíció és versenyképesség terén a hazai vetélytársai az OTP Bank Nyrt., K&H Bank Zrt. és CIB Bank Zrt. Az OTP Bank toronymagasan tölti be a piacvezető szerepet nemcsak hazai, de regionális szinten is széleskörű termékpalettával és ügyfél bázissal rendelkezik, amely hozzásegítette őket ahhoz, hogy 2024-ben 990 milliárd forintos adózás utáni eredményt könyvelhetnek el, melynek 68%-át külföldi leányvállalatain keresztül generálta. Ez egy hatalmas különbség az MBH-hoz képest, hiszen az előnye, illetve hátránya is ebből származhat, hogy a hazai piac kielégítésére törekszenek. A K&H szintén stabil, 129 milliárd forintos adózás utáni eredményt könyvelhetett el 2024-es évre. A magyarországi mérlegfőösszege a K&H-nak fele, a CIB Bank-nak negyede az MBH 12505 milliárdos hozamához képest.
Következmények és hatások
Az MBH létrejötte számos hatással van a hazai piacra, hiszen az OTP-vel való verseny minőségjavuláshoz is vezethet a szolgáltatások terén. Az összeállás piaci konszolidációhoz is vezethet, ami hosszú távon kevesebb, viszont nagyobb tőkeerővel rendelkező bank piaci jelenlétéhez vezethet. A hazai tulajdon aránya is jelentősen nő az MBH jelenlétével, amit nem tudhatunk biztosan, hogy hozzájárul-e a magyar gazdaság stabilitásához és növekedéséhez, de biztosan összhangban van a kormányzat stratégiai célkitűzéseivel.
Az ügyfelek szempontjából a kezdeti integrációs időszakban átmeneti nehézségekkel járhat, de a hosszú távú cél a szolgáltatások minőségének javítása és a termékkínálat bővítése. Az egyesült bank várhatóan szélesebb termékpalettát, versenyképesebb árazást és korszerűbb digitális megoldásokat kínálhat ügyfeleinek. Az összeolvadásból származó potenciális szinergiák közé tartozik a költségmegtakarítás a fiókhálózat, az informatikai rendszerek és a back-office tevékenységek racionalizálása. Emellett a kombinált, nagyméretű ügyfélbázis lehetővé teszi a keresztértékesítési lehetőségek kiaknázását és a működési hatékonyság jelentős javítását. Ugyanakkor a fúzió komoly kihívásokat is jelent, mint például a három eltérő informatikai rendszer, szervezeti kultúra és működési folyamat (sikeres) integrációja. A három eltérő vállalati kultúra összehangolása belső konfliktusokhoz és ellenálláshoz vezethet, valamint az ügyfelek egy része elégedetlen lehet a változásokkal, ami potenciálisan ügyfélvesztést okozhat. Az MBH Bank célja, hogy a modern, digitalizált pénzügyi szolgáltatásait kiterjessze, beleértve az online számlakezelést és a mobilbanki alkalmazásokat. A bank emellett együttműködik a Finshape-pel egy egységes mobilbanki élmény megteremtésén.
Összefoglaló
Az MBH kiépítése egy hatalmas mérföldkő a magyar gazdasági életben, bár nem ez az elsődleges jelentősége. Egyértelmű a helyzet: az MBH létrehozása egy átfogó terv jelentős része. A cél, melyet egy évtized alatt el is ért az Orbán kormány a pénzpiac kormányzati irányítás alá vonása volt. Ennek lépései a már fentebb említett külföldi bankok meggyengítése volt, az MNB befolyás alá vonása, Matolcsy-n keresztül, valamint a tárgyalt bank felépítése volt.
Végül, hogy magának a tárgyalt pénzintézetnek mi lesz a sorsa a továbbiakban, arra a választ nem a piaci tendenciákban kell keresni, hanem a belpolitikai viszonyokat kell górcső alá venni.
2025. március
[1] L. Várhegyi Éva (2002): A Bankvilág Magyarországon., Helikon Könyvkiadó, Budapest, 38.o.
[2] L. Várhegyi Éva (2023): A bankrendszer elfoglalása. Magyar Narancs Könyvek, Budapest, 17. o.
[3] U.o.: 26.o.
[4] l. Buchanan, J. M. (1992): Piac, állam, alkotmányosság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
[5] Soós Károly Attila (2013) i. m., valamint Siklós Márta–Jancsa-Pék Judit (2013): Különadók
szerepe az adózásban. Leitner és Leitner, július.
[6] Vö. Várhegyi Éva (2012): A magyar bankszektor szabályozása és versenyhelyzete a
válságban. In. Valentinyi et. al., szerk. (2012): Verseny és szabályozás. MTA KRTK, 222.
[7] Várhegyi (2023) 105. o.
[8] Várhegyi Éva (2023): A Gólem életre kelt. Magyar Narancs, április 27.
[9] https://privatbankar.hu/cikkek/penzugyi_szektor/meszaros-lorinc-befolyasa-a-leendo-oriasbankban-kozel-40-szazalekra-nott.html
[10] https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-matolcsy-fiuk-baratja-az-origo-volt-tulajdonosa-all-az-mkb-rejtelyes-uj-tulajdonosai-mogott.html
[11] https://www.portfolio.hu/bank/20241203/valtozik-az-mbh-bank-es-az-mbh-jelzalogbank-tulajdonosi-szerkezete-727204
