Szabó Beatrix
Október 8-án az ELTE Navratil Ákos Szakkollégium vendégeként előadást tartott Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt gazdasági miniszter. A neves közgazdász fő kutatási területei a vállalatgazdaságtan, a versenyképesség és a logisztika, így másfél órás előadásában átfogó képet adott Magyarország gazdasági és vállalati versenyképességének jelenlegi helyzetéről.
Az előadás első részében a versenyképesség fogalma és annak többdimenziós természete került bemutatásra. Előadónk hangsúlyozta, a versenyképesség nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jóléti kategória is. Egy ország akkor versenyképes, ha képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani, amelyek révén fenntarthatóan növekszik az állampolgárok jóléte és a termelési tényezők hozadéka. Ehhez elengedhetetlen a kormányzat részéről a megfelelő intézményi keretek és ösztönzők biztosítása. A versenyképesség több szinten értelmezhető, régiós, országos, sőt vállalati szinten is, és számos tényező befolyásolja, mint például az oktatás, egészségügy, innovációs kapacitás és az infrastruktúra minősége.
A fogalmi bevezető után az előadás a magyar gazdaság nemzetközi pozíciójára fókuszált. Chikán Attila az IMD 2025-ös versenyképességi rangsorát ismertette, amely 130 mutató alapján 69 országot értékel. A lista élén Svájc, Szingapúr, Hongkong, Dánia és az Egyesült Arab Emírségek állnak, míg Magyarország a 48. helyet foglalja el Jordánia és Románia között. A rangsorok jellemzően stabilak, mégis jól kirajzolódik egy hosszabb távú trend: Magyarország versenyképessége 2010 óta lassú csökkenést mutat, kisebb kilengésekkel, de tartós romlással. Más hasonló nemzetközi értékelésekben is az ország jellemzően a 40-50. hely körül szerepel.
Mégis mi alapján alakulhatott ki ez a helyzet az országban?
A professzor szerint a magyar gazdaság gyengülő versenyképességének hátterében gazdaságpolitikai és strukturális tényezők állnak. Az utóbbi években Magyarország fokozatosan eltávolodott a nyugati típusú gazdasági berendezkedéstől, és a központosított, voluntarista gazdaságpolitika az állami beavatkozás túlzott szerepére épít. Az illiberális rendszer és autokrácia vált hangsúlyossá, a társadalmi rendszerek háttérbe szorultak és azok fejlesztése elmaradt a különböző kormányváltások alatt. Emellett a német autóiparra való erős függés, a gyenge önfenntartó képesség és a külső gazdasági hatásoknak való kitettség is rontja az ország ellenálló képességét. Az sem segíti a helyzetet, hogy a fő intézmények versenyképességi stratégiájának célrendszere nem egységes: míg a kormány a mennyiségi növekedést ösztönzi, a Magyar Nemzeti Bank inkább minőségi fejlődést támogatja. A rendszerszintű problémák miatt az elmúlt évtizedek „felzárkózási” kísérletei gyakran nem vezettek tartós minőségi javuláshoz, csupán ideiglenes növekedési hullámokhoz.
A vállalati versenyképesség alakulása Magyarországon
Az előadás következő része a vállalati szféra versenyképességét elemezte. Egy friss, kétszáz vállalatot vizsgáló kutatás szerint a kormányzati politika megítélése élesen különbözik a magas és alacsony versenyképességű cégek között: a hatékonyabb, innovatívabb vállalatok jellemzően elégedettebbek, míg a gyengébben teljesítők kritikusabbak. A digitalizáció és a fenntarthatóság trendje mindkét csoportban megjelent, de eltérő fejlettségi szinten. A vállalatok versenyképességét leginkább a technológiai fejlődés és a piaci trendek változása befolyásolja, mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Chikán Attila szerint a jövő gazdasági és vállalati folyamatait a globális politikai és technológiai környezet alakulása határozza meg. A vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk a rugalmasság és a reziliencia között. Egyszerre kell gyorsan alkalmazkodniuk és stabil működést fenntartaniuk. Ez a kettős követelmény határozhatja meg a következő évek sikeres vállalati stratégiáit.
Összességében a vállalatok helyzete kedvezőbb, mint 2019-ben, de a versenyképesség alakulása jelentősen eltér az egyes cégek között. Bár a fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb szempont, a technológiai megújulás értékelése még mindig alacsony. A monetáris és adópolitikai környezet továbbra is korlátozó tényező marad.
Hazánk kulturális tükre
Érdekességként bemutatta a világ kulturális térképét, ahol Magyarország helyzete többeket meglepett. Míg a tradicionális értékekben hasonlóak vagyunk az európai országokhoz, túlélési és befelé fordulási értékeink inkább Hongkonghoz, Thaiföldhöz vagy Ecuadorhoz állnak közel. A magyar társadalom így gyakran bizonytalan és zárkózott. Felmérések szerint a magyarok Svédországhoz szeretnének a legjobban hasonlítani, azonban attól állunk az egyik legmesszebb mindkét értéktengely mentén.
Az előadás végén Chikán Attila elmondta, hogy hivatása minden szabadidejét kitölti – előadásunk után például a Rajk Szakkollégiumba sietett, amelynek 1970-től alapító igazgatója. Zárásként azt tanácsolta, hogy aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, folyóiratcikkeket olvasson, hiszen azok gyorsabban reagálnak a gazdasági változásokra, mint a könyvek.
Ha többet szeretne olvasni Chikán Attila kutatásairól, azokat megtalálhatja a Magyar Tudományok Művek Tárában, ahol az említett versenyképességi kutatás eredményei is elérhetőek.
Köszönjük szépen a színvonalas előadást!
A 2025. őszi félév további nyílt előadásai:
- November 10. – Varga Péter, Keresztesi Zoltán, Homolya Dániel: A magyar bor gazdaságtana
- November 12. – Virág Barnabás: A digitális valuta
Az előadások programja változhat, a legfrissebb információk és további részletek az ELTE Navratil Ákos Szakkollégium közösségi médiafelületein találhatók.
