Kiss Boglárka
A fenntarthatósági szempontok egyre fontosabbak a pénzügyi szektorban – de mit is jelent ez a bankok és vállalatok számára? Hogyan hat a hitelminősítésre és a finanszírozásra? Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan alakítják át az ESG-előírások a pénzügyi döntéshozatalt, milyen következményekkel jár mindez a gazdaságra, és milyen lehetőségeket kínál a szakemberek számára a zöld pénzügyek térnyerése.
A pénzügyi kockázat és az ESG
A fenntarthatóság és a klímakockázatok már nem csupán divatos kifejezések a pénzügy világában – ezek a tényezők egyre nagyobb hatással vannak a befektetési és hitelezési döntésekre. Az ESG (Environmental, Social, Governance) kockázatok olyan környezeti, társadalmi, illetve vállalatirányítási kockázatot jelentenek, ami negatívan hat a pénzügyi szervezet ügyfelének gazdasági tevékenységére, befolyásolva az ügyfél hitelvisszafizetési képességét, akár pénzügyi veszteséget is eredményezve a finanszírozó pénzügyi szervezetnek. (MNB 9/2024. (IX.24.) számú ajánlása) Ezért ezek a szempontok egyre inkább beépülnek a vállalatok működésébe, a szabályozók pedig egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak velük szemben. Így a klímaváltozás már nem csak egy elméleti fenyegetés, hanem kézzelfogható pénzügyi kockázat, amelyet a bankok és befektetők sem hagyhatnak figyelmen kívül.
Nyomás alatt a pénzügyi szektor
A pénzügyi szektor szereplői egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy fenntarthatóbb működést folytassanak. Az Európai Unió szabályozásai, például ESG-kockázatok közzétételére vonatkozó előírása – Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR, 2019) – előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy közzétegyék fenntarthatósági kockázataikat és a fenntartható befektetési termékeket. A kibocsátás mérése minden vállalatnak kihívás, de egy finanszírozó esetében nem csak a saját kibocsátás mérését, hanem az egész kihelyezett hitelportfóliót, befektetéseket is magába foglalja (Scope 3-as kibocsátás). Az EBA (2022) ESG Disclosures a közzétételhez több kulcsfontosságú teljesítménymutatót (KPI-t) is meghatároz. Például a zöld eszközök arányát (GAR), ami megmutatja, hogy a pénzügyi intézmények milyen arányban finanszíroznak olyan tevékenységeket, amelyek megfelelnek az EU fenntarthatósági taxonómiájának vagy a banki könyv taxonómia-alapú összehangoltsági aránya (BTAR), mely megmutatja, hogy a bank eszközeinek milyen része illeszkedik a fenntarthatósági célokhoz.
Ez csak pár példa a bankokra vonatkozó szabályozásokból, azonban ezeket folyamatosan egyre szigorúbb előírások követik, így a pénzügyi intézmények számára kötelezettséggé válik a fenntarthatósági tényezők integrálása a pénzügyi döntéshozatalba.
Hogyan gyűrűzik be és milyen trendek várhatók a gazdaságban ennek hatására?
Az ESG-kockázatok figyelembevétele a pénzügyi szektoron keresztül az egész gazdaságra kihat, mivel a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új követelményekhez, hogy megfeleljenek a pénzügyi intézmények által támasztott fenntarthatósági elvárásoknak. Ez a folyamat az iparágak és piacok szerkezetének átalakulásához vezethet.
A fenntarthatósági szempontokat nem megfelelően kezelő vállalatok növekvő finanszírozási kockázatokkal szembesülhetnek, például magasabb tőkeköltséggel és szigorúbb hitelminősítési követelményekkel. A hitelkockázati modellekben egyre nagyobb szerepet kapnak az ESG-tényezők, amelyek alapján a pénzintézetek differenciált kockázati profilokat alakítanak ki. A hitelkérelmek elbírálásánál az ESG kockázatokat is figyelembe veszik különböző kockázatú kategóriába sorolva az ügyleteket. A magas környezeti kockázatoknak kitett vállalatok esetében ennek következményeként magasabb hitelkockázati felár és korlátozott finanszírozási hozzáférés jelentkezhet.
Ez a mechanizmus hosszú távon hozzájárulhat a fenntartható üzleti modellek elterjedéséhez, mivel a környezetileg és társadalmilag felelős működést folytató vállalatok kedvezőbb finanszírozási feltételekhez juthatnak, alacsonyabb tőkeköltség és hitelfeltételek révén. Ennek eredményeként az ESG-szempontok beépítése versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára.
Mit jelent ez a jövő gazdasági szakemberei számára?
Az ESG és klímakockázatok figyelembevétele nemcsak a pénzügyi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú, hanem új karrierutakat is nyit a fiatal szakemberek előtt. A fenntarthatósági elemzők, ESG-szakértők és zöld pénzügyi tanácsadók iránti kereslet rohamosan nő. A hitelkockázati modellek ma már nem csupán pénzügyi mutatókból állnak, hanem komplex fenntarthatósági tényezőket is figyelembe vesznek, amik új készségeket és tudást igényelnek.
Miért nem kerülhető meg az ESG a pénzügyi szektorban?
A fenntarthatóság többé nem csupán egy választható extra, hanem a pénzügyi döntéshozatal egyik alapvető elve. Azok a szakemberek és vállalatok, akik időben alkalmazkodnak a fenntartható pénzügyekhez, hosszú távon stabilabb és sikeresebb működésre számíthatnak.
