Szabó Beatrix
Elhoztuk nektek az őszi félév első Választmányi interjúját, melyben Kovács Anna Elizabettel, a NÁSZ Közösség- és Programszervező Bizottság Vezetőjével beszélgettünk. Lizi a kezdetek óta a programszervezős csapatot erősíti, így számos érdekes dolgot tudhatunk meg tőle a csapaton belüli tevékenységekről, valamint a saját tapasztalataiból amit Bizottsági tagként, majd pedig annak vezetőjeként élt át. Az interjút végigolvasva az is kiderül, milyen tanácsokat adna az olvasók számára.
Mióta vagy a szakkollégium tagja és mikortól töltöd be a jelenlegi pozíciódat?
A 2023-as tavaszi felvételi időszakban csatlakoztam a szakkollégiumhoz és 2023 decemberétől töltöm be a Közösség- és Programszervezésért Felelős Vezetői pozíciót.
Mi motivált arra, hogy jelentkezz felsővezetőnek?
Főként a közösség, illetve a programok szervezésének szeretete motivált. Szerettem volna visszaadni a szakkollégiumnak azáltal, hogy a pozíciómban a szervezet fejlődéséért dolgozom. A NÁSZ-osok személyében azonnal barátokra leltem és feltámadt bennem a vágy, hogy ezekért a hozzám közel álló személyekért, ezért a nagy baráti társaságért minél többet megtegyek. Emellett mindig is nagyon szerettem különböző eseményeket, akár baráti vagy családi összejöveteleket szervezni, viszont csak a szakkollégiumi csatlakozásomat követően jöttem rá, milyen élvezetet is jelent számomra ez a tevékenység. A Bizottságban már hagyományként öröklődő folyamatok minden lépését megszerettem és úgy éreztem szívesen bővíteném a tudásomat a vezetői képességek terén is.
Miből áll egy választmányi tag munkája, mivel foglalkozol vezetőként?
A választmányi tagok fő feladata a Bizottságokon belül a koordináció, így időm nagyobbik részében én is ilyen jellegű munkát végzek a Prog Team-en belül. Emellett persze gyakran adódik olyan időszak, mely során a gyakorlati, adminisztratív teendőkből is nagyobb szerepet vállalunk. Rendezvényszervezés tekintetében gondolhatunk itt; kapcsolattartásra a szállásadókkal, vagy az események helyszíni menedzselésére.
A hetente megtartásra kerülő Választmányi üléseken a szakkollégium életében aktuális témákról egyeztetünk és beszámolunk egymásnak a Team-ek tevékenységéről, valamint a Bizottságok közti együttműködésekkel kapcsolatban is ezeken az alkalmakon egyeztetünk.
Mi áll hozzád a legközelebb az előbb említett tevékenységek közül?
A korábbiakban említett feladatok közül hozzám legközelebb a programszervezés folyamatában történő aktív, gyakorlati besegítés áll. Nagyon szeretek részt venni a helyszíni történések koordinálásában, már akár a díszítéstől kezdve a teljes menetrend lebonyolításán át. Mindig remek élmény látni a tagság mosolyait egy-egy eseményen. A mi teammunkánk hálás feladat, hiszen a rendezvényeken történő nagy számú, lelkes részvétel és vidám pillanatok által mindig kifizetődik.
Milyen vezetőnek tartod magad?
Sose szerettem volna túl szigorú vezetővé válni. Úgy gondolom az esetek többségében útmutatással és támogatással többet el lehet érni, mint rideg utasításokkal. Persze ez az elképzelés mit sem ért volna egy kooperatív csapat nélkül, akikkel ilyen keretek mellett is gördülékenyen folyt a munka, amit nem győzök elégszer megköszönni nekik.
Pozícióba kerülésem kezdetétől törekedtem arra, hogy mindig empatikusan álljak a Bizottság tagjaihoz. A feladatok szétosztása kapcsán igyekszem figyelembe venni a Prog-osok preferenciáit, valamint a döntésekben próbálom meghagyni a főszervezők kreatív szabadságát. A programok kapcsán minden esetben az volt a célom, hogy senkinek ne kelljen olyan feladatot végeznie, melyért nem lelkesedik.
Jelentős tudásanyagot, illetve gyakorlatban, valamint elméletben is átadott vezetéstechnikai szkilleket örököltem az előző vezetőtől, Hodászy Boglárkától, akinek ezért a mai napig nagyon hálás vagyok.
Voltak esetleg félelmeid azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogsz helytállni?
Tartottam az elején a szituációtól, főleg attól féltem, hogy csalódást okozok másoknak, illetve ezáltal magamnak, ha nem állok helyt megfelelően a pozíciómban. Ez az érzés valójában nem múlt el teljesen bennem az idő múlásával, inkább csak átalakult és már kevésbé feltűnő a mindennapokban. Ennek ellenére ez is motivál arra, hogy mindig törekedjek hozzám mérten a legtöbbet kihozni a vezetői pozíciómból.
Van olyan kedvenc szakkolis emléked, amit szívesen megosztanál velünk? Ha igen, meséld el kérlek!
Legélénkebben az első aktív félévemben megrendezett Évzáró esemény emléke él bennem, amelyen főszervezőként segédkeztem. Még nem láttam előre, hogy mi lesz a végkifejlete a projektnek, hiszen új volt számomra a koncepció. Ám az eredmény minden tervezgetésemet és elképzelésemet felülmúlta. Ahogyan álltam a Lepényben figyelve az akkori aktív és alumni tagságunk nagyját összegyűlni, egy eseménydús évet követően ismét egymásra találva közösen beszélgetni, nevetni és emlékezni, az élmény, olyan összetartozás érzetet keltett bennem, mely elindította a gondolatot, miszerint szeretnék Prog Vezetőnek jelentkezni.
Befejezésül, mit tanácsolnál azoknak, akik ezt az interjút olvassák?
Azt tanácsolnám, hogy merjenek belevágni olyan dolgokba is, amelyek elsőre ijesztőnek tűnhetnek. Gyakran az ember a saját magába vetett hit hiánya miatt szalaszt el olyan lehetőségeket az életben, melyek jelentős fejlődési lehetőségeket hordoznak magukban. Emellett mivel az egyetemisták hétköznapjai rendszerint zsúfolásig telnek teendőkkel és programokkal, véleményem szerint nagyon fontos kifejleszteni egy olyan priorizálási technikát, amely beválik az adott egyénnek.
Köszönjük szépen az elmúlt egy évet, a sok-sok programot és a felejthetetlen emlékeket, amit a lelkesedéseddel, teljes szívből koordináltál és a Programszervezői csapattal együtt szerveztetek a NÁSZ nép számára!
Az elmúlt egy évre visszatekintve, kis üzenetekkel készültek a bizottság tagjai:
“Nagyon köszönöm Lizinek, hogy megteremtett egy olyan légkört, ahol bátran kibontakozhattam, és hogy a legváratlanabb szituációkhoz is mosolygósan tudott hozzáállni, mindig találva megoldást.”
“Gyorsan elszállt ez az év, de egy biztos, hogy elfelejteni nem lehet. Köszönöm a közös pillanatokat, lehetőségeket és a végtelen támogatást!”
