Bevezetés a kriptovaluták világába

A kriptovaluták egy rendkívül izgalmas és lehetőségekkel teli világot tárnak elénk, azonban a sok új és eddig ismeretlen koncepció nyomasztóan hathat, jóllehet egy kis utánaolvasással könnyen megérthető.

A kriptovaluták alapjául a blockchain (magyarosan blokklánc) szolgál, ami egy kriptográfiailag – ami a végpontok közötti titkosítás tudománya – biztosított főkönyv, melyből információt kitörölni nem lehet, csak hozzáadni. Az információ pedig az összes felhasználó személyi számítógépén van tárolva, teljesen anonim módon, mely az előzőekben említett adattárolási módszerrel a decentralizációt, azaz a pénzügyi függetlenséget hivatott elérni az eddig nélkülözhetetlennek vélt harmadik felektől (állami szervek, cégek, bankok).

Maguk a kriptovaluták egyfajta egyetértéssel, ún. konszenzus-mechanizmussal keletkeznek a felhasználók között. Ilyenkor az összes rendszert alkotó számítógépnek ugyanarra az eredményre kell jutnia, jelen esetben arra, hogy ki kapta a következő egység kriptoeszközt (melyeket gyakran csak coinoknak hívnak az egyszerűség kedvéért). Erre rengeteg megoldás született az évek során, de a két legelterjedtebb jelenleg a proof-of-work (munka általi bizonyítás), melyet a legtöbb kriptodeviza használ, köztük a bitcoin és a monero is. Ilyenkor a számítógép grafikus kártyájának egy komplex matematikai feladatot kell megoldania, és az első megoldó kapja a soron következő coint. A másik megoldás – melyre az ismertebbek közül az ethereum is igyekszik átállni – a proof-of-stake (érdekeltség általi bizonyítás), ami leginkább egy sorsolásra hasonít. Ennél a megoldásnál a felhasználónál lévő kriptoeszközökkel arányosan lesz kisorsolva a következő coin birtokosa, így minél több coin van felhalmozva, annál nagyobb eséllyel kapja az illető a következőt.

Számtalan lehetőség rejlik a kriptovalutákban, kezdve a tranzakciós díjak alacsony mivoltától, melyek a jelenlegi bankrendszerben igen számottevőek lehetnek. Fontos még megemlíteni, hogy a blokklánc tranzakciói a nap 24 órájában végbemennek, azaz az utalásaink azonnal célba érnek. Szerencsére Magyarországon kevésbé ismerjük az átutalásra való várakozás jelenségét a hazai bankok közötti megegyezéseknek köszönhetően, azonban nálunk kevésbé szerencsés országokban, illetve külföldre történő utalás esetén akár több napig is eltarthat amíg a tranzakció célba ér, pedig ennek nem szükségszerűen kellene így lennie. Gyakran említik még a szakértők a hagyományos bankrendszerhez viszonyított biztonságosságukat, mivel az adatok kriptográfiailag titkosítva vannak a két felhasználó (végpont) között. Befektetésként sem utolsó, hiszen a piac több mint 500-szorosára nőtt csak 2013 óta, bár ez kriptodevizánként jelentősen eltérő lehet.

Azonban nem szabad elmennünk amellett, hogy mindez milyen áron történik. A proof-of-work típusú konszenzus-mechanizmusok rengeteg számítási kapacitást igényelnek, így többek között óriási árbuborékot képeznek a videó- és grafikus kártyák piacán, továbbá hihetetlen mennyiségű elektromos áram kell a működésükhöz. Jól szemlélteti ezt, hogy csak a bitcoin éves áramfelhasználása megegyezik Finnországéval. Fontos megemlíteni, hogy a kriptodeviza-piac általánosságban nagy növekedést mutat, maguk a valuták hihetetlenül volatilisak, sokkal inkább, mint bármi más a pénz- és tőkepiacokon. Nem ritkák a napok alatt végbemenő 30-35%-os változások mind pozitív, mind negatív irányban az ismertebb coinok esetében is. A kevésbé ismert vagy új coinoknál ez a szám akár a tízszeresére is nőhet. A piac vadnyugathoz hasonlítható regulázatlansága miatt a csalások sem ritkák, és a rájuk vonatkozó szabályok országonként, sőt azokon belül is merőben eltérhetnek.

Egy dolog biztos: a kriptovaluták nem mennek sehova. Szabályozásokkal, illetve a piac érettebb, nyugodtabb életszakaszába érve a volatilitás csökkenni, az elfogadás pedig nőni fog. Azonban fontos szembenézni mind a környezetvédelmi problémákkal, mind az informatikai korlátokkal, és egyúttal élni a bennük rejlő lehetőségekkel.

Oszd meg ezt a cikket!